15 éves az MRTT

A társaság alapítását 2002. február 21-én határozták el az MTA Regionális Tudományos Bizottság tagjai.

Elérhetőség

Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT)
7621 Pécs, Papnövelde u. 22. Postacím: 7601 Pécs, Pf. 199.
Tel: 72-523-800
Fax: 72-523-806
E-mail: mrtt@mrtt.hu

Közérdekű adatok

  • Számlaszám:
    Szigetvári Takarékszövetkezet
    50800111-11090603
  • Adószám:
    18323038-2-02

Nyelvek

Navigáció

Belépés

Az MRTT új honlapja

a Nemzeti Együttműködési Alap társfinanszírozásával készült el.

http://civil.info.hu/documents/10179/be43e0f6-0e3f-45e5-9f44-da44ad173475

A Magyar Regionális Tudományi Társaság II. Vándorgyűlésének állásfoglalása

Területfejlesztés és tervezés

Nyíregyháza, 2004. november 19–20.

 

 

A vándorgyűlésen a Társaság 125 tagja 7 vezető gazdaságpolitikai szakember, kutató és gyakorlati tervező bevezető előadásait követően három szekcióban megvitatta a regionális tervezés feladatait, cél-, eszköz- és intézményrendszerét az új nemzeti fejlesztési terv kidolgozásában A vitaüléseken elhangzott megállapítások figyelembevételével a Társaság az alábbi javaslatokat ajánlja a tervezés központi szerveinek, az önkormányzatoknak, a kutatás és a felsőoktatás intézményeinek.

A) A TERVEZÉS RENDSZERÉRŐL ÉS MÓDSZERTANRÓL

 

  • Olyan új magyar EU-konform tervezési rendszert kell kialakítani, mely integrálja és megfelelő formában el is különíti az uniós támogatásokhoz megszerzéséhez szükséges terveket;
  • Az új egységes eljárási rendet, az egyes szereplők kompetenciáit és a különféle tervek funkcióit magas szintű jogszabályokban kell rögzíteni;
  • A dekoncentrációt szolgáló reformjavaslatok mellett a valódi decentralizációt is elő kell segíteni az új tervezési-fejlesztési rendszernek. A központi koncepciók és a külön­féle tervdokumentumok csak politikai keretdokumentumok legyenek, és konkrét feladatokat csak önmaga számára fogalmazzon meg a kormány;
  • A Közép-magyarországi régiót változatlan formában kell megtartani, és fel kell gyor­sítani a 2. célcsoport alapján való tervezését (egységes programozási dokumentum.);
  • Az országos koncepciókban és tervekben a regionális területi metszet mellett kitűntetett szerepet kell kapnia a városhálózatnak. Meg kell nevezni a programozási időszakban kiemelten kezelendő nagyvárosokat. Meg kell fontolni komplex városi nagy projektek készítésének a lehetőségét.(irányító hatóságok és monitoring bizottságok felállítása a kiemelt nagyvárosokban).

A foglalkoztatás, a szegénység kezelése és a társadalmi befogadás tekintetében a városokban megoldandó feladatok közé tartozik a városi szegregációs szigeteket érintő társadalmi integrációs programok fejlesztése, a nemek és az etnikumok közötti, munkahelyi és lakóhelyi esélyegyenlőség biztosítása, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő ismereteket adó át- és szakképzés lehetősége, a munkanélküliek vissza­illeszkedését szolgáló reintegrációs programok. A városi területek fenntartható megújításának feladatkörébe sorolható továbbá a komplex környezetfejlesztés, a közösségi terek és szolgáltatások megújítása, a városi közlekedés modernizációja, a természeti és kulturális örökség védelme, illetve a város-rehabilitációs programok megvalósítása;

 

  • Jelenjen meg a tervezési rendszerben, a központi tervdokumentumokban a határokon átnyúló kapcsolatok tervezése. (Kétoldalú szerződéseket szükséges kötni a szomszédokkal.);
  • Javasoljuk, hogy az agráriumhoz szorosabban kapcsolódó vidékfejlesztési feladatok – amelyek a megújult mezőgazdasági alapból támogathatóak ( Európai Mezőgazdasági Alap a Vidék Fejlesztésére) –, a II Nemzeti Vidékfejlesztési Terv keretében kerüljenek megtervezésre, és a II Nemzeti Fejlesztési Tervben az előzőből kimaradó, a diverzifikációt és az alternatív jövedelemszerzés támogató fejlesztések és a falvak-és a városok kapcsolatának az erősítése jelenjen meg. (Kapjon kisebb hangsúlyt az agrárium a II. NFT-ben.);
  • A fenntartható fejlődés alapelveit minden horizontális (ágazati) programban, azok teljesítését szolgáló intézkedésekben és akciókban érvényesíteni kell. E horizon­tális elv érvényesítésén túl önálló programok és projektek megvalósítására is szükség van. A környezetfejlesztési és -védelmi teendőket nagy projektekbe célszerű integrálni és lehetőség szerint a Kohéziós Alap társfinanszírozásába kell bevonni;
  • Bővíteni kell az országos tervek készítésének és értékelésének eszköztárát. Álta­lánossá kell tenni az előzetes, közbenső és utólagos értékeléseket.

B) A REGIONÁLIS TUDOMÁNY ÉS A TERVEZÉS OKTATÁSÁNAK KÉRDÉSÉBEN

 

  • Magyarországon az 1990-es években kezdődött meg a regionális tudomány integrációja a felsőoktatásba. Az elmúlt 15 évben több szinten, közel azonos tartalommal, de más és más hangsúlyokkal egyre nagyobb számú felsőoktatási egységben folyt oktatás. Ezek a képzési tapasztalatok, a regionális folyamatok felértékelődése és a társadalmi igények dinamikus növekedése szükségessé teszik, hogy az átalakuló felsőoktatási rendszerben még határozottabban jelenjenek a regionális tudományra épülő képzések és ismeretek;
  • A regionális tudomány a magyar felsőoktatás új rendszerében, a többciklusú, lineáris képzésben több képzési ágban és az azokat alkotó alapszakokban jelenhet meg. Kiemelendőnek tekinthető az agrár- és a gazdaságtudományi képzési terület, ahol szükségesnek tartjuk, hogy a regionális tudomány már az alapozó elméleti ismeretek között megjelenjen;
  • Ezen és más képzési területeken, azok alapszakjaiban indítandó területfejlesztéssel, regionális politikával, településfejlesztéssel foglalkozó szakirányoknál ajánlatos egységes elméleti blokk, ami tartalmazza a regionális gazdaságtan, a területi tervezés, a regionális politika és a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének legfon­tosabb elméleti és gyakorlati ismereteit;
  • Szükségesnek tartjuk, hogy mester szinten (második lépcsőben) történjen regionális tudományi képzés, ami épüljön az adott alapszintre, de legyen átjárható más képzési ágak, alapszakok között;

A regionális tudományt megjelenítő mester szakok a következő kompetenciákat nyújtsák:

  • területi gazdasági és társadalmi folyamatok elméleti alapjainak ismerete,
  • területi folyamatok felismerése, azok szakszerű elemzése,
  • területfejlesztési stratégiák, programok és értékelések készség szintű kidolgozása,
  • a területi fejlesztési programok és projektek megvalósításában, menedzselésében, s azok fejlesztési hatásainak értékelésében rendszerezett ismeretek szerzése,
  • a területi folyamatokba történő nemzeti és európai beavatkozások, fejlesztések eszköz, intézményrendszerének átfogó, gyakorlati szintű ismerete,
  • a közösségi szükségletek felismerése, a közösségi döntések előkészítése és végrehatásuk szervezése,
  • a különféle területfejlesztési szereplők egymás közötti kommunikációjának segítése, területfejlesztési moderátori szerep elsajátítása,
  • a területfejlesztés szereplők belső, és egymás közötti konfliktusainak kezelése, azok feloldásának eszközeiben jártasság.

***

A Társaság közgyűlése felkéri az elnökséget, hogy az elfogadott ajánlásokat küldje el az érdekelt intézményeknek, felügyeleti szerveknek és minősítő szervezeteknek

 

Nyíregyháza, 2004. november 20.

Link1 | Link2 | Link3

© MRTT 2012. All Rights Reserved.