15 éves az MRTT

A társaság alapítását 2002. február 21-én határozták el az MTA Regionális Tudományos Bizottság tagjai.

Elérhetőség

Magyar Regionális Tudományi Társaság (MRTT)
7621 Pécs, Papnövelde u. 22. Postacím: 7601 Pécs, Pf. 199.
Tel: 72-523-800
Fax: 72-523-806
E-mail: mrtt@mrtt.hu

Közérdekű adatok

  • Számlaszám:
    Szigetvári Takarékszövetkezet
    50800111-11090603
  • Adószám:
    18323038-2-02

Nyelvek

Navigáció

Belépés

Az MRTT új honlapja

a Nemzeti Együttműködési Alap társfinanszírozásával készült el.

http://civil.info.hu/documents/10179/be43e0f6-0e3f-45e5-9f44-da44ad173475

A Magyar Regionális Tudományi Társaság alapszabálya

 

A Magyar Regionális Tudományi Társaság

ALAPSZABÁLYA

módosításokkal egységes szerkezetben

 

 

A Magyar Regionális Tudományi Társaság, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve, a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I. Az egyesület adatai

  1. Az egyesület neve: Magyar Regionális Tudományi Társaság (továbbiakban: Társaság)
  2. A Társaság rövidített elnevezése:  MRTT.
  3. A Társaság idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Regional Science Association.
  4. A Társaság székhelye: 7621 Pécs, Papnövelde u. 22. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja.
  5. A Társaság alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
  6. A Társaság honlapjának címe: www.mrtt.hu

II. A Társaság célja

  1. A Társaság célja, hogy

- a regionális tudomány művelőinek szakmai fórumot biztosítson,
- megismertesse és népszerűsítse a nemzetközi és hazai regionális tudomány eredményeit,
- bekapcsolódjon a regionális tudomány nemzetközi szervezeteibe, s ezzel terjessze a hazai tudományos eredményeket,
- kapcsolatot építsen ki a regionális politika alakítóival és annak gyakorlati megvalósítóival a tudományos eredmények ismertetésére, befogadására,
- támogassa mindazon kutatóhelyeket, felsőoktatási intézményeket és más szervezeteket, ahol a regionális tudományt művelik, vagy a jövőben művelni kívánják,
- pályázatokkal, ösztöndíjakkal és más kezdeményezésekkel támogassa a regionális tudomány művelőit tudományos eredményeik közreadásában és népszerűsítésében,
- konferenciák, tanácskozások szervezésével, valamint könyvek, kiadványok meg­jelen­tetésével járuljon hozzá, hogy a tudományterület eredményei minél szélesebb körben megismerhetők és felhasználhatók legyenek,
- támogassa a Kárpát-medencei regionális kutatásokat, a regionális fejlődést,
- közreműködjön az Európai Unió transzregionális politikájának Kárpát-medencei meg­ismer­tetésében.

III. A Társaság működésére vonatkozó általános szabályok

  1. Az MRTT mint belföldi székhelyű társadalmi szervezet a magyarországi tudományos közösség és a határon túli magyarság érdekében működik; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt; országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi, önkormányzati választásokon jelöltet nem állít.

IV. A vagyoni hozzájárulás

  1. A Társaság önálló vagyona tagdíjakból, adományokból, támogatásokból és pályázatokból képződik. A Társaság tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek.
  2. A tagdíjat a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év szeptember hó 30. napjáig kell egy összegben, a Társaság székhelyén a házipénztárába készpénzben, vagy a Társaság bankszámlájára történő átutalás útján  megfizetni.
  3. A Társaság megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év szeptember hó 30. napjáig köteles a Társaság házipénztárába, vagy a Társaság bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V. A tagság

  1. A Társaság rendes tagjai
    - az alapító tagok, valamint a
    - regionális tudomány további művelői, vagy az iránt érdeklődő magyar és külföldi természetes személyek, amennyiben elfogadják a Társaság alapszabályát, belépési szándékukat belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatják, a Társaság alapszabályát betartják és fizetik a tagdíjat.
  2. A Társaság alapító tagjai az MTA Regionális Tudományos Bizottságának azon tagjai, akik 2002. február 21-én a Társaság alapítását elhatározták, és az alakuló Közgyűlésen jelen voltak.
  3. A Társaság tagjai lehetnek a tudományos és a szakmai közélet azon személyiségei, akiknek a tagságot a Társaság Elnöksége felajánlja, vagy ők kifejezik ebbéli szándékukat, feltéve, hogy a be­lépési nyilatkozatot aláírják, a Társaság alapszabályát betartják és fizetik a tagdíjat. A Társa­ság tagjai azonos jogokkal rendelkeznek és kötelezettségeik is azonosak.
  4. A Társaság pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
  5. A Társaság tiszteleti tagjai a regionális tudomány kimagasló művelőinek köréből  kerülhetnek ki.

VI. A tagsági jogviszony keletkezése

  1. A társasági rendes tagság az alapításkor a Társaság nyilvántartásba vételével keletkezik. A Társaság megalakulását követően a rendes és pártoló tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik.
  2. A belépési nyilatkozatot az Elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű többségi, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről.
  3. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
  4.  A tiszteleti tagot az egyesület tagjai a Közgyűlésen választják meg e tagságra.

VII. A tagsági jogviszony megszűnése

  1. A tagsági jogviszony megszűnik:
    – a tag kilépésével,
    – a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével,
    – a tag kizárásával.
  2. A tagsági jogviszonyát a tag a Társaság Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
  3. Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja a Társaság tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a Közgyűlés határozatát súlyosan megsérti vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban – póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkez­ményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt. A kizárási eljárást bármely tag vagy társasági szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Társaság Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A Közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az  érintett taggal.

VIII. A tagok jogai

  1. A Társaság rendes tagja jogosult:
    a)  a Társaság tevékenységében részt venni,
    b)  a Társaság szolgáltatásait igénybe venni,
    c)  a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
    d) a Társaság irataiba betekintetni,
    e)  arra, hogy a Társaság tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
    A pártoló tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. A tag a Közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Közgyűlés levezető elnökének a Közgyűlés kezdetén átadni. A Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
  2. A pártoló tag, illetve pártoló tagságú jogi személy képviselője tanácskozási, véleményadási joggal vehet részt a Közgyűlésen. A pártoló tagságú jogi személy által megjelölt természetes személy látogathatja a Társaságot, részt vehet annak rendezvényein.

IX. A tagok kötelezettségei

  1. A Társaság rendes tagja:
    a)  nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét;
    b)  köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni;
    c)  köteles a Társaság alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani;
    d) köteles a lakcímét, elektronikus postacímét annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni;
    e)  a Társaságban tisztségre történt megválasztását követően a tisztséggel járó feladatokat legjobb képességei szerint ellátni;
    f)  a regionális tudományt fejleszteni, népszerűsíteni;
    g)  a Társaság céljainak megvalósításában közreműködni.
  2. A Társaság pártoló tagja a vállalt vagyoni hozzájárulást köteles teljesíteni.

X. A Társaság szervei

1.    A Társaság szervei:

a)  Közgyűlés,

b)  Elnökség,

c)  Számvizsgáló Bizottság.

A Közgyűlés

2.     A Közgyűlés a Társaság legfőbb döntéshozó szerve.

3.     A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a)  az alapszabály módosítása;
b)  a Társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c)  a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e)  az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Társaság vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f)  a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Társasággal  munkaviszonyban áll;
g)  az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h)  a jelenlegi és korábbi társasági tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i)   döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4.     A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5.     A Közgyűlést az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a Társaság székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). A közgyűlési meghívó tartalmazza a Társaság nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót a Társaság székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és a Társaság szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal. Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6.     Az elnök köteles a Közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a)  a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b)  a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c)  a Társaság céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.

7.     A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8.     A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9.     A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a dönté­sének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

10.   A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok több­ségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)  akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b)  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
c)  akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társaságnak nem tagja;
d) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
e) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11.   A Közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Amennyiben a Közgyűlés szótöbbséggel elrendeli, titkos szavazást kell tartani. A Társaság alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Társaság céljának módosításához és a Társaság megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12.   A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a Társaság honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

13.   Közgyűlési határozat a Ptk. 3:20. §-a alapján ülés tartása nélkül is hozható. A szavazás határozatképességéhez és eredményességéhez az egyszerű többség elegendő.

Elnökség

14.   Az Elnökség a Társaság 11 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

15.   Az Elnökség elnökét, titkárát, három alelnökét és további hat tagját a Közgyűlés választja 4 év határozott időtartamra. Az elnök személyében egyszer újraválasztható. Az Elnökség többi tagjának újraválasztása lehetséges.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a)  a megbízás időtartamának lejártával;
b)  visszahívással;
c)  lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e)  a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f)  a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Társasághoz címzett, a Társaság másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

16.   Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll [Btk. 61. § (2) bek. i) pont]. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

17.   A Társaság elnöke: Dr. Rechnitzer János. A Társaság törvényes képviseletét az elnök látja el. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. A Társaság bankszámlájáról az elnök rendelkezik, a titkárral együttesen. Az elnököt akadályoztatása esetén általános jelleggel a titkár képviseli.

18.   A Társaság titkára az elnökkel kialakított munkamegosztás alapján közvetlenül irányítja az Elnökség hatáskörébe tartozó társasági ügyeket. A munkamegosztásról az Elnökséget tájékoztatni kell.

19.   A Társaság alelnökei szükség szerint, az Elnökség felkérésére ellátják az Elnökség által rájuk bízott feladatokat.

20.   Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

a)   a Társaság napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b)   a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
c)   az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
d)  a társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e)   a Közgyűlés összehívása, a tagság és a Társaság szerveinek értesítése;
f)   az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g)   részvétel a Közgyűlésen és válaszadás a Társasággal kapcsolatos kérdésekre;
h)   a tagság nyilvántartása;
i)    a Társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j)    a Társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k)   a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l)    a tag felvételéről való döntés;
m)  az olyan szerződés megkötésének előzetes jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
n)   döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

21.   Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök  legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a Társaság székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a Társaság nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

22.   Az Elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,a)  akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b)  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c)  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e)  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f)  aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

23.   Az Elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a hatá­rozatoknak a Társaság honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

24.   Elnökségi határozat a Ptk. 3:20. §-a alapján ülés tartása nélkül is hozható. A szavazás határozatképességéhez és eredményességéhez az egyszerű többség elegendő.

Számvizsgáló Bizottság

25.   A Közgyűlés által választott Számvizsgáló Bizottság (továbbiakban: Bizottság) rendszeresen ellenőrzi a Társaság gazdálkodását, pénz- és vagyonkezelését, amelyről évente jelentést készít a Közgyűlés részére.

26.   A Bizottság elnökből és két tagból áll. A Bizottság maga állapítja meg tevékenységének szabályait. A Bizottság ülését annak elnöke írásban hívja össze, évente egy alkalommal. A határozatképességhez a Bizottság teljes létszáma szükséges. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a Bizottság elnöke és két tagja aláírásával hitelesít.

27.   A választás és újraválasztás feltételei megegyeznek az Elnökség tagjaira vonatkozókkal.

28.   A számvizsgáló bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a számvizsgáló bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A Társaság Elnökségének és Számvizsgáló Bizottságának póttagja

29.   A Közgyűlés az Elnökségbe és a Számvizsgáló Bizottságba egy-egy póttagot választ, azok megbízatásának időtartamára. Ha az Elnökség, illetve a Számvizsgáló Bizottság tagjának megbízatása elhalálozás, kilépés, tagságból törlés, kizárás vagy lemondás miatt megszűnik, az elnökségi tagsági, illetőleg a számvizsgáló bizottsági tagsági tisztség betöltésére az elnök a póttagot kéri fel, akinek a megbízatása a választási ciklusra érvényes.

30.   A póttagok választásának és újraválasztásának feltételei megegyeznek az Elnökség tagjaira vonatkozó választási szabályokkal.

XITagozatok

  1. A Társaság tagjai területi, határon túli vagy szakmai tagozatokat hozhatnak létre. Tagozatok létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről az Elnökség dönt. A tagozatok tevékenységüket saját maguk szervezik az MRTT céljaival összhangban.
  2. A tagozatok munkáját tagozatvezetők irányítják. A tagozatvezetőket az Elnökség kéri fel, megbízatásukat az Elnökség vonja vissza. Az elnökségi üléseken a tagozatvezetők tanácskozási joggal vesznek részt.

XII. Díjak

  1. Az MRTT a „Regionális Tudományért Díjat” adományozza annak a természetes személynek, aki kiemelkedő munkásságával járult/járul hozzá a regionális tudomány fejlesztéséhez, az MRTT céljainak megvalósításához. A díj adományozásáról és annak esetleges visszavonásáról az Elnökség javaslatára a Közgyűlés dönt. Visszavonásra akkor kerülhet sor, ha arra a díj birtokosa méltatlanná válik. A méltatlanság esetköreit az Elnökség határozza meg.
  2. A Társaság a „Kiváló Ifjú Regionalista Díjat” adományozza annak a 35 évnél nem idősebb tagjának, aki kimagasló tudományos eredménnyel, példaadó szakmai, közösségi aktivitással erre rászolgált. Az adományozásról az Elnökség a tagozatvezetőkkel együtt dönt.
  3. A Társaság „Díszoklevelet” adományoz annak a tagjának, aki kimagasló tudományos eredménnyel, példaadó szakmai, közösségi aktivitással erre rászolgált. Az adományozásról az Elnökség a tagozatvezetőkkel együtt dönt.

XIII. Záró rendelkezések

  1. Jelen Alapszabály a Baranya Megyei Bíróság 2003. január 16. napján kelt (Pk. 60.174/2002/8. számú) végzésével jogerőre emelkedett Alapszabályának az MRTT 2007. október 25-i, 2011. november 24-i, 2014. november 27-i és 2015. november 19-i Közgyűlésén kiegészített és módosított Alapszabályával egységes szerkezetbe foglalt szövege.
  2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

Kelt: Eger, 2015. év  november hó  19. napján

Dr. Rechnitzer János

elnök

Az alapszabály letöltése PDF-formátumban

Link1 | Link2 | Link3

© MRTT 2012. All Rights Reserved.