Hungarian Regional Science Association (HRSA)
7621 Pécs, Papnövelde u. 22.
H-7601 Pécs, P.O. Box 199.
SWIFT: MKKBHUHB
IBAN: HU37 50800111-11090603-00000000
Tel: +36 (72) 523 800
E-mail: mrtt@mrtt.hu
Facebook: mrtt.hu
A hatályos alapszabály letöltése PDF-formátumban
A Magyar Regionális Tudományi Társaság
ALAPSZABÁLYA
módosításokkal egységes szerkezetben
A Magyar Regionális Tudományi Társaság tagjai – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve – az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
I.
Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Magyar Regionális Tudományi Társaság (továbbiakban: Társaság).
2. A Társaság rövidített elnevezése: MRTT.
3. A Társaság idegen nyelvű elnevezése: Hungarian Regional Science Association.
4. A Társaság székhelye: 7621 Pécs, Papnövelde u. 22. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja.
5. A Társaság tisztségviselőit tartalmazó névsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
6. A Társaság honlapjának címe: www.mrtt.hu
7. A Társaság bélyegzője: köriratban a Társaság neve, középen az MRTT emblémája.
II.
A Társaság célja
1. A Társaság célja, hogy
– a regionális tudomány művelőinek szakmai fórumot biztosítson,
– megismertesse és népszerűsítse a nemzetközi és hazai regionális tudomány eredményeit,
– bekapcsolódjon a regionális tudomány nemzetközi szervezeteibe, s ezzel terjessze a hazai tudományos eredményeket,
– kapcsolatot építsen ki a regionális politika alakítóival és annak gyakorlati megvalósítóival a tudományos eredmények ismertetésére, befogadására,
– támogassa mindazon kutatóhelyeket, felsőoktatási intézményeket és más szervezeteket, ahol a regionális tudományt művelik, vagy a jövőben művelni kívánják,
– pályázatokkal, ösztöndíjakkal és más kezdeményezésekkel támogassa a regionális tudomány művelőit tudományos eredményeik közreadásában és népszerűsítésében,
– konferenciák, tanácskozások szervezésével, valamint könyvek, kiadványok megjelentetésével járuljon hozzá, hogy a tudományterület eredményei minél szélesebb körben megismerhetők és felhasználhatók legyenek,
– támogassa a Kárpát-medencei regionális kutatásokat, a regionális fejlődést,
– közreműködjön az Európai Unió transzregionális politikájának Kárpát-medencei megismertetésében.
III.
A Társaság működésére vonatkozó általános szabályok
2. Az MRTT mint belföldi székhelyű társadalmi szervezet a magyarországi tudományos közösség és a határon túli magyarság érdekében működik; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt; országgyűlési és önkormányzati választásokon jelöltet nem állít.
3. Az MRTT rendszeres kapcsolatot tart a Nemzetközi Regionális Tudományi Társasággal (Regional Science Association International) és az Európai Regionális Tudományi Társasággal (European Regional Science Association). Feladata a magyar érdekek képviselete ezen szervezetek fórumain. A magyar tagozat képviselőjét (Hungarian Section Representative) az MRTT Elnöksége, döntése alapján, a saját tagjainak sorából választja.
IV.
A Társaság vagyona
V.
A tagság
1. A Társaság rendes tagjai az alapító tagok, valamint a regionális tudomány további művelői, vagy az iránt érdeklődő magyar és külföldi természetes személyek, amennyiben elfogadják a Társaság alapszabályát, belépési szándékukat belépési nyilatkozat benyújtásával kifejezésre juttatják, a Társaság alapszabályát betartják és fizetik a tagdíjat.
2. A Társaság alapító tagjai az MTA Regionális Tudományos Bizottságának azon tagjai, akik 2002. február 21-én a Társaság alapítását elhatározták, és az alakuló Közgyűlésen jelen voltak.
3. A Társaság tagjai lehetnek a tudományos és a szakmai közélet azon személyiségei, akiknek a tagságot a Társaság Elnöksége felajánlja, vagy ők kifejezik ebbéli szándékukat, feltéve, hogy a belépési nyilatkozatot benyújtják, a Társaság alapszabályát betartják és fizetik a tagdíjat. A Társaság rendes tagjai azonos jogokkal rendelkeznek és kötelezettségeik is azonosak.
4. A Társaság pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt.
5. A Társaság tiszteleti tagjai a regionális tudomány kimagasló művelőinek köréből kerülhetnek ki.
VI.
A tagsági jogviszony keletkezése
1. A társasági rendes tagság az alapításkor a Társaság nyilvántartásba vételével keletkezik.
2. A Társaság megalakulását követően a rendes és pártoló tagság a belépési nyilatkozat benyújtásával és a tagdíj befizetésével keletkezik. Az online vagy nyomtatott belépési nyilatkozatot a Társaságnak címezve a főtitkárnak kell elektronikus vagy postai úton megküldeni.
3. A pártoló tagok a Társaság főtitkárával állapodnak meg tagdíjuk összegéről.
4. A tiszteleti tagokat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés választja meg.
VII.
A tagsági jogviszony megszűnése
1. A tagsági jogviszony megszűnik: a tag kilépésével; a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével; a tag kizárásával.
2. A tagsági jogviszonyát a tag írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. Az online vagy nyomtatott nyilatkozatot a Társaságnak címezve a főtitkárnak kell elektronikus vagy postai úton megküldeni.
3. Az Elnökség kizárhatja a Társaság tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a Közgyűlés határozatát súlyosan megsérti vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. A kizárási eljárást bármely tag vagy társasági szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére meg kell hívni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
VIII.
A tagok jogai
1. A Társaság rendes tagja jogosult:
a) a Társaság tevékenységében részt venni,
b) a Társaság szolgáltatásait igénybe venni,
c) a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
d) a Társaság irataiba betekintetni,
e) arra, hogy a Társaság tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
2. A Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
3. A rendes tag a Közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Közgyűlés levezető elnökének a Közgyűlés kezdetén átadni.
4. A pártoló tag, illetve pártoló tagságú jogi személy képviselője tanácskozási, véleményadási joggal vehet részt az MRTT szerveinek ülésén. A pártoló tagságú jogi személy által megjelölt természetes személy látogathatja a Társaságot, részt vehet annak rendezvényein. Pártoló tag, illetve pártoló tagságú jogi személy képviselője tisztségviselőnek nem választható.
5. A tiszteleti tagokat tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli. A Közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkeznek. Vezető tisztségviselőnek nem választhatók.
6. Az Elnökség inaktívnak nyilvánítja azt a tagot, aki felszólításra sem tesz eleget tagdíjfizetési kötelezettségének és több mint két év tagsági díjjal hátralékba kerül. Az inaktív tag nem gyakorolhatja tagi jogait, ideértve a szavazati jogot. Amennyiben az inaktív tag eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének, az Elnökség átsorolja őt az aktív tagok körébe.
7. Az aktív tagok nevét a Társaság a honlapján tartja nyilván. Az aktív tagokat illetménylap és a Társaság saját rendezvényein kedvezmények illeti meg.
IX.
A tagok kötelezettségei
1. A Társaság rendes tagja:
a) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét;
b) köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni;
c) köteles a Társaság alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani;
d) köteles a lakcímét, elektronikus postacímét, annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni;
e) a Társaságban tisztségre történt megválasztását követően a tisztséggel járó feladatokat legjobb képességei szerint ellátni;
f) a regionális tudományt fejleszteni, népszerűsíteni;
g) a Társaság céljainak megvalósításában közreműködni.
2. A Társaság pártoló tagja a vállalt vagyoni hozzájárulást köteles teljesíteni.
X.
A Társaság szervei
1. A Társaság szervei:
a) Közgyűlés,
b) Elnökség,
c) Számvizsgáló Bizottság.
Közgyűlés
2. A Közgyűlés a Társaság legfőbb döntéshozó szerve.
3. A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) a Társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a tisztségviselők – Elnökség; Számvizsgáló Bizottság – megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Társaság vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
4. A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
5. A Közgyűlést az Elnökség legalább 30 nappal az ülés időpontja előtt a tagoknak elektronikus levélben kiküldött meghívóval hívja össze. A közgyűlési meghívó tartalmazza a Társaság nevét, székhelyét, a Közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a Közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt Közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt Közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz. A közgyűlési meghívót a Társaság honlapján az ülést megelőzően legalább 30 nappal nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és a Társaság szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 5 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 5 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
6. Az Elnökség köteles a Közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) a Társaság vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a Társaság előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) a Társaság céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a Társaság megszüntetéséről dönteni.
7. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
8. A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
9. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza az egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés helyét és idejét, a határozatok sorszámát, a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
c) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a Társaságnak nem tagja;
d) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
e) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A Közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Amennyiben a Közgyűlés szótöbbséggel elrendeli, titkos szavazást kell tartani. A Társaság alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Társaság céljának módosításához és a Társaság megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak a Társaság honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
13. Közgyűlési határozat a Ptk. 3:20. §-a alapján ülés tartása nélkül is hozható.
Elnökség
14. Az Elnökség a Társaság 11 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség tagjai vezető tisztségviselők.
15. A Társaság elnökét, főtitkárát, titkárát, három alelnökét és az Elnökség további öt tagját a Közgyűlés választja 4 év határozott időtartamra. Az elnök személyében egyszer újraválasztható. Az Elnökség többi tagjának újraválasztása lehetséges.
16. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Társasághoz címzett, a Társaság másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
17. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
18. A Társaság képviseleti joggal rendelkező tisztségviselői: az elnök és a főtitkár. A Társaság és az Elnökség képviseletére az elnök és a főtitkár jogosult. A cégjegyzés akként történik, hogy a cégnévhez az egyik képviselő – az elnök vagy a főtitkár – önállóan írja alá a nevét.
A Társaság bankszámlájáról az elnök, a főtitkár és a titkár külön-külön, önállóan rendelkezik.
19. Az elnök képviseli a Társaságot a nyilvánosság előtt. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. Az elnök hívja össze a Közgyűlést, az Elnökség üléseit és elnököl azokon. Az elnököt akadályoztatása esetén általános jelleggel a főtitkár képviseli.
20. A főtitkár képviseli a Társaságot más szervek és a hatóságok előtt. A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános. A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló. A főtitkár feladata az MRTT működésének biztosítása. A főtitkár az elnökkel kialakított munkamegosztás alapján közvetlenül irányítja az Elnökség hatáskörébe tartozó társasági ügyeket.
21. A titkár közvetlenül segíti az elnök és a főtitkár munkáját, ellátja az Elnökség által rá bízott feladatokat. A titkár helyettesíti a főtitkárt, de a szervezet önálló képviseletére nem jogosult.
22. A Társaság három alelnökét az Elnökség, döntése alapján, a saját tagjainak sorából választja. Az alelnökök szükség szerint, az Elnökség felkérésére ellátják a rájuk bízott feladatokat.
23. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) a Társaság napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
d) a társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a Közgyűlés összehívása, a tagság és a Társaság szerveinek értesítése;
f) az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás a Társasággal kapcsolatos kérdésekre;
h) a tagság nyilvántartása;
i) a Társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j) a Társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k) a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
l) a tag kizárásáról való döntés;
m) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
n) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a hatáskörébe utal.
24. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze. Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a Társaság nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívót a Társaság székhelyén és honlapján az ülést megelőzően nyilvánosságra kell hozni.
25. Az Elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
26. Az Elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli. A határozatokat a Társaság honlapján is közzé kell tenni.
27. Elnökségi határozat a Ptk. 3:20. §-a alapján ülés tartása nélkül is hozható. A szavazás határozatképességéhez és eredményességéhez az egyszerű többség elegendő.
28. Az Elnökség tagjai feladatukat társadalmi megbízatásban látják el.
Tiszteletbeli elnök
29. A tiszteletbeli elnök címet az Elnökség javaslatára a Közgyűlés adományozza. A tiszteletbeli elnök az Elnökség munkájában állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt.
Számvizsgáló Bizottság
30. A Közgyűlés által választott Számvizsgáló Bizottság (továbbiakban: Bizottság) rendszeresen ellenőrzi a Társaság gazdálkodását, pénz- és vagyonkezelését, amelyről évente jelentést készít a Közgyűlés részére és ezt a Társaság honlapján is közzé teszi.
31. A Bizottság elnökből és két tagból áll. A Bizottság maga állapítja meg tevékenységének szabályait. A Bizottság ülését annak elnöke írásban hívja össze, évente egy alkalommal. A határozatképességhez a Bizottság teljes létszáma szükséges. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Bizottsági határozat a Ptk. 3:20. §-a alapján ülés tartása nélkül is hozható. A szavazás határozatképességéhez és eredményességéhez az egyszerű többség elegendő.
32. A Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a számvizsgáló bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője. A választás és újraválasztás feltételei megegyeznek az Elnökség tagjaira vonatkozókkal.
33. Az Elnökség ülésein a Bizottság tagjai tanácskozási joggal vesznek részt.
34. A Bizottság tagjai feladatukat társadalmi megbízatásban látják el.
A Társaság Elnökségének és Számvizsgáló Bizottságának póttagja
35. A Közgyűlés az Elnökségbe és a Számvizsgáló Bizottságba egy-egy póttagot választ, azok megbízatásának időtartamára. Ha az Elnökség, illetve a Számvizsgáló Bizottság tagjának megbízatása elhalálozás, kilépés, tagságból törlés, kizárás vagy lemondás miatt megszűnik, az elnökségi tagsági, illetőleg a számvizsgáló bizottsági tagsági tisztség betöltésére az elnök a póttagot kéri fel, akinek a megbízatása a választási ciklusra érvényes. A póttagok választásának és újraválasztásának feltételei megegyeznek az Elnökség tagjaira vonatkozókkal.
XI.
Tagozatok
XII.
Díjak
XIII.
Záró rendelkezések
Kelt: Pécs, 2023. év november hó 2. napján